Alvás helyett olvasok könyves blog
Alvás helyett olvasok könyves blog
Van az a pillanat, amikor az ember meglátja egy könyv borítóján a „booktok szenzáció” feliratot, és ösztönösen hátrál egyet, lehetőleg sarokba húzódva, szemkontaktust kerülve. A hype ritkán hálás dolog. Az utóbbi időben annyi túlértékelt, középutas könyv hullott az ölembe ilyen címkékkel, hogy már-már reflexből fintorgok. Ennek ellenére ezeknek egy részét elolvasom, mert néha, tényleg csak néha, jön egy történet, ami nemcsak megszolgálja a figyelmet, hanem még túl is teljesíti azt. …
Elit iskola Skócia ködében, latin idézetek a falakon, izgalmas nyomozás, titkos társaság a háttérben. Minden egyben, amiért annyira rajongok. A Prédák háza azonban túltett minden várakozásomon: alig bírtam letenni. Vannak itt még kérem, rejtélyek, hazugságok és mindfuck pillanatok. Pont az a fajta atmoszféra, amiért szeretek elveszni egy történetben. A Carnivora Akadémia világába beszippantva végig azt éreztem, hogy minden mondat mögött ott lapul valami sötétebb titok. Diana Hunt pedig gondoskodott róla, …
A világítótorony boszorkányai a skót partvidék misztikus világába kalauzol el minket. Ez a könyv egy lassan gomolygó, baljós atmoszférával körbevett gótikus thriller, ami mélyre nyúl a történelem sötétebb bugyraiba, miközben a jelenkori családi drámák sem maradnak el. Egy szóval minden megvan benne, ami felkelthette az érdeklődésemet, bár a családi drámáktól egy kicsit azért tartottam. De megnyugtatok mindenkit: nem bontakozott ki szappanopera. A történet helyszíne a kitalált, de nagyon is komor …
Bevallom, nem ez volt a kedvenc kötetem a trilógiából. A három részből ezt éreztem a leggyengébbnek, de ez nem azt jelenti, hogy nem tetszett. Inkább más. A sorozatot egyébként is átjárja egy nyomasztó hangulat, ami a zárókötetben szintet lép. Az Éhezők viadala segített nekünk elhelyezkedni a világban, miközben egy izgalmas történetet adott. A Futótűz már kezdett komorabb vizekre evezni, de még magában hordozta az első részből megszokott elemeket. A kiválasztott …
Az első kötet után volt bennem egyfajta kétkedés: vajon lehet ezt még fokozni anélkül, hogy önismétlésbe vagy túlzásba csúszna? Hiszen a második részek sokszor nem érnek fel az elsőhöz. A Futótűz aztán gyorsan rácáfolt erre. Nem hozott harsányabb fordulatokat, mint az első rész, de mégis sokkal nyugtalanítóbb lett. Collins hasonló felépítéssel, és történetvezetéssel dolgozott, mint az Éhezők viadala során, mégis sikerült elérnie, hogy még mélyebbre ássuk magunkat ebben a világban. …
Az ember néha egész polcnyi könyvet tart otthon anélkül, hogy egy sort elolvasna belőlük. Ismerős? Így voltam Az éhezők viadalával is. Régóta ott üldögélt a TBR-listám élén, néha mindig elhatároztam, hogy ő lesz a következő, de aztán végül mindig mást vettem le a polcról. Közben persze a filmeket már réges-rég megnéztem (és szerettem is), de valahogy sosem éreztem égető szükségét, hogy a regényt is kézbe vegyem. Nehezen kezdek neki olyan …