One Dark Window – Egy sötét ablak

Van az a pillanat, amikor az ember meglátja egy könyv borítóján a „booktok szenzáció” feliratot, és ösztönösen hátrál egyet, lehetőleg sarokba húzódva, szemkontaktust kerülve. A hype ritkán hálás dolog. Az utóbbi időben annyi túlértékelt, középutas könyv hullott az ölembe ilyen címkékkel, hogy már-már reflexből fintorgok. Ennek ellenére ezeknek egy részét elolvasom, mert néha, tényleg csak néha, jön egy történet, ami nemcsak megszolgálja a figyelmet, hanem még túl is teljesíti azt. Rachel Gillig regénye pont ilyen meglepetés volt. Nem tökéletes, de hogy különleges, abban nem nagyon van vita. Nézzük is, hogy mitől olyan jó A pászor király sorozat első része.

Miről is szól?

Blunder királysága egy sűrű ködbe burkolózott, zárt világ, ahol a mágia nem áldás, hanem fertőzés. Konkrétan szó szerint: aki nem megfelelő módon érintkezik vele, az megőrül, eltorzul, vagy rosszabb. Az egyetlen törvényes út a mágiahasználatra a Gondviselés hetvennyolc mágikus kártyája, amelyeket valaha a Pásztor Király készített. Mindegyik más képességet ad, mindegyiknek ára van, és egyik sem nevezhető biztonságosnak. A mágia itt nem egy látványos képesség, hanem választóvonal. A társadalmi rétegek, a hatalom, a félelem és az elnyomás rendszere ezen keresztül szerveződik.

Egy-egy döntés századokra meghatározhatja egy birodalom sorsát. Dönteni mégis muszáj.

Egy lány és a szörnyeteg, akit magában hordoz

Főhősnőnk, Elspeth Spindle, első pillantásra átlagos. Nem kardforgató hős, nem trónörökös, és még csak nem is különösebben rámenős. Csakhogy Elspeth egy titkot rejteget: a fejében él egy ősi szellem. Nem metaforikusan. Ténylegesen hallja a hangját, beszél vele, és időnként át is adja neki az irányítást. Ez a kapcsolat a könyv egyik számomra legérdekesebb eleme. A Lidérc nem csupán sötét és baljóslatú, hanem kifejezetten szórakoztató is: cinikus, intelligens, és torz módon még védelmező is. Kettejük dinamikája hol feszült, hol meghökkentően gyengéd, de mindig érdekes. Amikor Elspeth csatlakozik egy titkos csoporthoz, és elkezdődik a versenyfutás a kártyák összegyűjtéséért, a tét nemcsak a birodalom sorsa lesz, hiszen az ő lelke is egyre nagyobb veszélybe kerül.

Köd, kártyák, káosz

Ennek a világnak az egyik legnagyobb erőssége a mágiarendszer. A Gondviselés kártyái ötletesek. Nem csak „használom és kész”, hanem következményekkel járnak. A mágiának itt valódi ára van, veszélyes, néha végzetes. Nem lehet csak úgy „varázsolni”, mert hát kedvem szottyant. Persze vannak, akik megteszik, és erre is mutat be elrettentő példákat az írónő. Ez a realizmus a fantasy-n belül ritka kincs.

Az ember mércéje nem kizárólag a mágia. A lelkiismeretének a fertőzésnél és a Gondviselés kártyáinál tovább kell terjednie. Jellemét az határozza meg, hogy hogyan használja mágikus erejét.

A köd nem csak a környezetet teszi baljósabbá. Aktív eleme a történetnek. Él, mozog, megfojt. A gótikus hangulatot pedig valóban megkapja az olvasó: a romos kastélyok, a kopár fák, a múlt tragédiái. Ez nem „csak egy kis sötétítés” a sztorin: ez az atmoszféra. Sajnos ezt a fajta gótikus atmoszférát sok könyv, ami egyébként ígéri, nem tudja mégsem megadni. Mert nem elegendő hozzá a köd, a sötétség és a kastély. Ezt úgy is kell megírni, hogy az olvasó valóban érezze. Úgy gondolom, hogy ebben a könyvben abszolút sikerült.

Nézzük a karaktereket

Azzal akartam kezdeni, hogy Elspeth nem az a klasszikus „erős női főszereplő”, aki már az első oldalon legyőz három ork szektát, de azért ez nem teljesen igaz. Mármint ork szektákat valóban nem győz le, de a Lidérc által rendkívüli ereje van. Emellett ő egy ijedt, titkokkal teli lány, aki csak próbál túlélni. Néha fél, néha hibázik, nem mindig tudja, mit csinál. Végre egy olyan hősnő, aki nem próbál mindenáron „badass” lenni (bár a képessége megvan hozzá), hanem csak próbálja kitalálni, hogyan ne haljon meg. Ő egy olyan lány, aki igyekszik helytállni egy egyre kaotikusabb világban, miközben a saját elméje sem feltétlenül a legbiztonságosabb hely.

A Lidérc olyan, mint egy képzeletbeli barát. Nos, szerintem ő az egyik legjobb dolog a könyvben. Nem is tudom, mikor olvastam utoljára olyan karaktert, aki egyszerre volt vérfagyasztó, ironikus, és meglepően gyengéd. Mármint a maga pszichotikus módján. A párbeszédeik Elspeth-tel hol hátborzongatóak, hol viccesek, néha pedig szíven ütnek. Van benne valami nagyon elcseszett módon szerethető. Törődik a lánnyal, és ha kell, megvédi.

A fákra! – morgott a Lidérc, és a karmait csikorgatta. – Most még Blunder pórnépével is jópofiznunk kell a teapartin? Azt mondtad, veszélyes lesz ezekkel a bolondokkal tartani, de kínzásról nem volt szó.

Ravyn Yew hozza a tipikus „rideg harcos” szerepet, de itt valahogy nem éreztem idegesítőnek és elcsépeltnek. Zárkózott, rejtélyes, hűséges. A kapcsolatuk lassan épül, van benne bizalmatlanság, árnyaltság. És ami számomra pozitív: nincs túltolt romantika. Ez nagy szó. A könyv nem akarja mindenáron romantikussá formálni a cselekményt, mégis van benne elég érzelem, hogy érdekeljen, mi lesz ebből.

Egy sötét mese finoman adagolva

Az Egy sötét ablak nem egy pörgős könyv, sokszor lassú. Nem bombasztikus csavarokra épít, hanem fokozatos feszültségre, lassú kibomlásra. A stílusa lírai, de nem dagályos; hangulatos, de nem öncélú. A köd, a kastélyok, a múltba vesző tragédiák és a mágia mind egy irányba mutatnak: ez itt egy valódi gótikus fantasy. A fejezetek elején szereplő kis versikék remekül illenek a világba: egyszerre baljóslatúak és meseszerűek, miközben információt is csepegtetnek. Nem győzöm ismételni, hogy annyi apró mozzanat van ebben a könyvben, ami igazán élvethetővé teszi.

Elspeth narrációja elég intelligens ahhoz, hogy ne váljon unalmassá, és elég őszinte ahhoz, hogy ne váljon közhelyessé. Az írónő nem fél csendet hagyni, nem tol minden infót az arcunkba, és hagyja, hogy a feszültség nőjön, a hangulat meg belemásszon az olvasó bőrébe.

Nem minden percben történik valami, de minden perc számít

Ezt a könyvet nem azért olvasod, hogy percenként új csavarokat kapj, hanem mert kíváncsi vagy, hogyan mélyülnek a karakterek, hogyan bontakozik ki a múlt, és mikor tör ki az, ami nyilvánvalóan elkerülhetetlen. A lassabb részek nem unalmasak, csak teret adnak a gondolkodásnak, és szerintem ez a regény másik legnagyobb erénye. Megbízik az olvasójában. Nem magyaráz túl semmit, nem tolja az arcodba, hogy „most figyelj, ez fontos!”, hanem hagyja, hogy te dönts el, mire kapod fel a fejed.

Minden oldalt élvezettel olvastam

Az Egy sötét ablak egy titkokkal teli, sötét fantasy remek atmoszférával. Azok imádni fogják, akik értékelik a finoman rétegzett világépítést, és nem félnek egy kis gótikus melankóliától. Számomra valóban azt adta, amit egy ilyen könyvtől elvárok. Pörgettem a lapokat, nehezen tudtam letenni. Azok mondjuk szerintem unni fogják, akik egy gyors tempójú, akcióorientált fantasy-ra vágynak.

Ráadásul úgy ér véget, ahogy az ember legrosszabb rémálmaiban: nincs lezárás. Egy éles vágás, egy izgalmas jelenet, aztán… vége. Függővéges? Az. Idegtépő? Abszolút. Fogod utálni? Igen. Aztán úgyis elolvasod a második részt, mert nincs más választásod.

De ha adsz neki időt, és beengeded a ködöt, akkor ez a történet be fog mászni a bőröd alá. Csendben, biztosan, és maradni is fog.

Fülszöveg

HA SZABADON ENGEDI A BENNE ÉLŐ SZÖRNYET, MEGMENTHETI A KIRÁLYSÁGÁT?

Elspeth Spindle biztonságra vágyik a kísérteties, ködös királyságban, ahol él. Ám ehhez a puszta szerencsénél többre van szüksége… A Lidérc – ahogyan Elspeth hívja – egy szeszélyes, ősi szellem, aki a fejében lakozik. Védelmezi a lányt, és megőrzi a titkait. Azonban mindennek megvan az ára, a varázserőnek különösen. Amikor Elspeth az erdőben összetalálkozik egy rejtélyes útonállóval, az élete drámai fordulatot vesz. Csatlakozik egy csoporthoz, amelynek célja, hogy megtisztítsák Blundert a sötét mágiától, amihez össze kell gyűjteniük a Gondviselés tizenkét kártyáját. És hogy ki az útonálló? A király unokaöccse, Blunder legveszélyesebb embereinek parancsnoka, a magas, sötét hajú és piszkosul jóképű Ravyn Yew, a felségáruló. A tét egyre nő, akárcsak Elspeth és Ravyn egymás iránt érzett vonzalma. A lánynak pedig lassan szembe kell néznie a legsötétebb titkával: a Lidérc egyre nagyobb befolyást szerez az elméje felett, és talán nem is lesz képes megállítani őt…

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

ÉLD ÁT AZ IZGALMAIT!