Elég hosszú út vezetett attól az általános iskolás lánytól, aki egyszer ajándékba kapta Nagy Bandó András: Könyv azoknak, akik utálnak olvasni című kötetét, addig a középiskolásig, aki irodalomórán a pad alatt Rejtő Jenőt bújta. Erre mondják, hogy miből lesz a cserebogár (az én esetemben a könyvmoly).
A blogot azért indítottam, mert szerettem volna egy helyet, ahol megoszthatom másokkal mindazt, amit egy történet adhat: lelkesedést, bosszankodást, elgondolkodtató pillanatokat és néha azt a bizonyos „na, ezt most le sem tudtam tenni” érzést. És mivel írásban jobban ki tudom magam fejezni, TikTok helyett maradt a blogos formátum. Arra mondjuk számíts, hogy néha olyan vagyok, mint egy könyv-katasztrófaturista. Gondolok egyet, és nekivágok egy olyan történetnek, amiről a zsigereimben érzem, hogy ez nem lesz jó. Az ember sosem tudhatja mikor csalódik egy kellemeset.
Ha szereted az olvasást és a részletekben rejlő szépséget, akkor jó helyen jársz. Fogd a bögréd, kuckózz be, és nézz körül!
Köszönöm, hogy itt vagy!
Alexa