Alvás helyett olvasok blog
Alvás helyett olvasok blog
„Gyors olvasmány” — mondtam. Aztán hajnali kettő lett.
Őszintén szólva, ha csak a magyar címet nézem, ezt a könyvet simán ott hagytam volna a polcon. Kicsit olyan, mintha egy random thriller cím-generátor dobta volna ki, „szomszéd + titok + sötétség” kulcsszóra (A család az utca túloldalán a kiadó…
Számomra a Fekete bárány pont az a fajta „cozy horror” volt, amit egy fáradt hétköznap este szívesen veszek a kezembe: sötét, fura, néha gusztustalan, de közben meglepően érzelmes, és tele van azzal a maró cinizmussal, amit nagyon tudok értékelni. Nem…
Kezdjük ott, hogy én alapvetően nagy rajongója vagyok a formabontó fantasyknak. Amikor ilyet veszek a kezembe, nem világmegváltó, epikus történetet várom, hanem a furcsa hangulatot és a különc karaktereket. Már T. Kingfisher Varázslókalauz önvédelmi sütéshez című könyve is ezt a kategóriát…
Van az a mondás, hogy „ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is az.” Nos, Millie, a főszereplőnk, ezt testközelből tapasztalja meg, amikor elfogad egy álomszerűnek tűnő állást egy gazdag családnál. De persze, mivel egy pszichothrillerről beszélünk,…
Valahogy mindig jobban érdekeltek a sötétebb történetek, ráadásul van bennem egy furcsa vonzódás a negatív szereplők iránt is (és nem mellesleg a Disney meséket is kedvelem). Emiatt nem volt kérdés, hogy elkezdjem e a Gonosztevők sorozatot. Mivel voltak fenntartásaim, először…
A hollóvarázs nem lett a kedvenc könyvem. Sőt. Pedig papíron minden adott volt egy igazi, misztikus, viktoriánus hangulatú mágiás-krimis egyveleghez, ami engem már az első oldalon be kellett volna, hogy szippantson. Itt viszont a lelkesedésem valahol a 70. oldal környékén…
Nem lesz most lassú felvezetés, rögtön a téma közepébe csapok. Az 1984 tipikusan az a disztópia, ami nem ér véget azzal, hogy letetted. Napokkal később is a gondolataidban motoszkál. Számomra az idei év egyik legmeghatározóbb olvasmánya volt. A modern disztópiák…
Van az úgy, hogy az ember (vagy ebben az esetben ork) megunja a kalandozást, és inkább valami békésebbre vágyik. Mondjuk egy csésze gőzölgő kávéra, amitől nemcsak a reggelek, de az egész élet hirtelen kevésbé tűnik vérgőzösnek. Travis Baldree Legendás latték…
Manapság sajnos, amikor az ember fantasy-ra vágyik kap egy csipet mágiát, valami könnyen emészthető bonyodalmat, pár kedves karaktert, és egy szappanoperára elegendő szerelmi drámát. Napjainkban ezzel így önmagában a legtöbb olvasó elégedett is lesz. A Bábmester viszont fogja ezt a…
Képzeld el, hogy jó érzéked van a tésztához, és csak annyi a célod az életben, hogy egy pékségben dolgozz nyugodtan. Semmi hősi ambíció, semmi világmegmentés, csak nyugi, kenyér és talán egy kis fahéjas csiga. Aztán korán reggel, amikor még a…
Amikor kiderült, hogy Suzanne Collins új regénye Haymitch Abernathy múltjáról szól, pontosan tudtam, hogy lelkileg nem lesz sétagalopp. Mégis izgatottan vártam, mert Haymitch mindig is az egyik legizgalmasabb karakter volt az Éhezők viadala világában. A mogorva, cinikus, alkoholba temetkező mentor,…
Kíváncsian vágtam bele a Glint olvasásába, hiszen kettős érzéssel zártam az első részt, hiszen határozottan érződött rajta, hogy inkább bevezetés, és éreztem a potenciált, de a főszereplőtől a hideg rázott néha. Az aranyozott fogoly második része határozottan jobb volt, jót…