Alvás helyett olvasok könyves blog
Alvás helyett olvasok könyves blog
Van az a pillanat, amikor az ember meglátja egy könyv borítóján a „booktok szenzáció” feliratot, és ösztönösen hátrál egyet, lehetőleg sarokba húzódva, szemkontaktust kerülve. A hype ritkán hálás dolog. Az utóbbi időben annyi túlértékelt, középutas könyv hullott az ölembe ilyen címkékkel, hogy már-már reflexből fintorgok. Ennek ellenére ezeknek egy részét elolvasom, mert néha, tényleg csak néha, jön egy történet, ami nemcsak megszolgálja a figyelmet, hanem még túl is teljesíti azt. …
Rebecca Yarros a sorozat harmadik kötetében, ismételten bebizonyítja, hogy a romantasy műfajban nemcsak a szenvedély, hanem a politikai intrikák és a karakterfejlődés is kulcsszerepet játszhat. A Negyedik szárny és a Vasláng után az Ónixvihar világépítése lenyűgöző módon bővül, új kultúrákat is megismerhetünk. Továbbra is a kedvenceim közé tartozik ez a sorozat, annak ellenére, hogy a főhősök érzelmi dinamikája vetekszik egy közepesen sikeres szappanoperával. Violet Sorrengail története folytatódik, és ha azt …
Az első rész után azt hittem, hogy már mindent láttam Basgiathból, de Rebecca Yarros úgy döntött, ideje kinyitni a világot. És milyen jól tette! A történet végre kiszabadul az iskola szorításából, új helyszínekre kalauzol minket: elhagyatott paloták, határ menti települések, és egy királyság Navarre határain túl. Ebben a részben volt utazás, kaland, harcok, és annyi dráma, mint egy főműsoridős realityben. A Vasláng, ott folytatja, ahol a Negyedik szárny abbahagyta: Violet …
Amikor beszereztem Rebecca Yarros Negyedik szárny című könyvét, a net már rég tele volt vele. Konkrétan a csapból is ez folyt. Bevallom, kicsit szkeptikus voltam, hiszen sokszor égettem már meg magam a túlzott elvárásokkal, amit az internetes hype okozott. Aztán elkezdtem olvasni, és az lett a vége, hogy nem tudtam letenni. A történet teljesen beszippantott. A karakterek ugyan a megszokott sablonok voltak, de a világépítés lenyűgözött. Messze nem hibátlan, sőt. …
Elit iskola Skócia ködében, latin idézetek a falakon, izgalmas nyomozás, titkos társaság a háttérben. Minden egyben, amiért annyira rajongok. A Prédák háza azonban túltett minden várakozásomon: alig bírtam letenni. Vannak itt még kérem, rejtélyek, hazugságok és mindfuck pillanatok. Pont az a fajta atmoszféra, amiért szeretek elveszni egy történetben. A Carnivora Akadémia világába beszippantva végig azt éreztem, hogy minden mondat mögött ott lapul valami sötétebb titok. Diana Hunt pedig gondoskodott róla, …
Spicy könyvet nem először olvasok, néha a kezembe kerül egy-egy, de a dark romance műfajába a Haunting Adeline társaságában léptem be. Tudtam, hogy elég megosztó a könyv (mondjuk a műfaj is), és hogy a Kísérteni Adeline-t vagy imádja az ember, vagy a falhoz dobja, mert annyira kiveri a biztosítékot. Esetleg unja. Igen, untam. De ne szaladjunk ennyire előre. Én a közönségsiker iránti kíváncsiságtól vezérelve vettem kézbe, és mire a végére …
Vannak könyvek, amelyek után szinte lehetetlen másba belekezdeni. Hirtelen minden más kicsit rosszabbnak tűnik, mert ha megtalálod azt a könyvet, ami valóban lenyűgöz, az mostantól mérce lesz. És szerintem Patrick Rothfuss A Királygyilkos Krónikáját pont így alkotta meg. A bölcs ember félelme az a fajta regény, amely nem egyszerűen folytat egy történetet, hanem elmélyíti azt, kibővíti, új színt ad neki. Aki rajongott A szél nevéért, valószínűleg nem kérdésként kezelte, hogy …
Boszorkányok, tündérek és egy világítótorony a skót partoknál. Elsőre úgy hangzik, mintha egy sötét mesébe csöppennénk. És C. J. Cooke könyve, A világítótorony boszorkányai pontosan ezt az érzést hozza: egyszerre thriller és történelemóra, amelyben a skót boszorkányüldözések rémképe és a népi folklór furcsa lényei tűnnek fel. A 17. századi perek és a „vadonc” gyerekek legendája nemcsak hátborzongató kitalációk, hanem nagyon is valós emlékei egy korszaknak, amikor a félelem és a …
A világítótorony boszorkányai a skót partvidék misztikus világába kalauzol el minket. Ez a könyv egy lassan gomolygó, baljós atmoszférával körbevett gótikus thriller, ami mélyre nyúl a történelem sötétebb bugyraiba, miközben a jelenkori családi drámák sem maradnak el. Egy szóval minden megvan benne, ami felkelthette az érdeklődésemet, bár a családi drámáktól egy kicsit azért tartottam. De megnyugtatok mindenkit: nem bontakozott ki szappanopera. A történet helyszíne a kitalált, de nagyon is komor …
Bevallom: nem tudtam, milyen lesz Vavyan Fable-től fantasyt olvasni. Más jellegű könyvével korábban már találkoztam, és nagyon kíváncsi voltam rá, hogy ez vajon milyen lesz, de sose vettem le a polcról. Egy darabig kerülgettük egymást, de most azt mondom, hogy abszolút megérte. Ráadásul nem teljesen azt kaptam, amire számítottam, hiszen én egy 100%-ig fantasy történetre voltam felkészülve, szóval pár percig ültem nagyra tágult szemekkel az első olyan fejezet fölött, ami …
Bevallom, nem ez volt a kedvenc kötetem a trilógiából. A három részből ezt éreztem a leggyengébbnek, de ez nem azt jelenti, hogy nem tetszett. Inkább más. A sorozatot egyébként is átjárja egy nyomasztó hangulat, ami a zárókötetben szintet lép. Az Éhezők viadala segített nekünk elhelyezkedni a világban, miközben egy izgalmas történetet adott. A Futótűz már kezdett komorabb vizekre evezni, de még magában hordozta az első részből megszokott elemeket. A kiválasztott …
Az első kötet után volt bennem egyfajta kétkedés: vajon lehet ezt még fokozni anélkül, hogy önismétlésbe vagy túlzásba csúszna? Hiszen a második részek sokszor nem érnek fel az elsőhöz. A Futótűz aztán gyorsan rácáfolt erre. Nem hozott harsányabb fordulatokat, mint az első rész, de mégis sokkal nyugtalanítóbb lett. Collins hasonló felépítéssel, és történetvezetéssel dolgozott, mint az Éhezők viadala során, mégis sikerült elérnie, hogy még mélyebbre ássuk magunkat ebben a világban. …