Alvás helyett olvasok blog
Alvás helyett olvasok blog
Amikor kiderült, hogy Suzanne Collins új regénye Haymitch Abernathy múltjáról szól, pontosan tudtam, hogy lelkileg nem lesz sétagalopp. Mégis izgatottan vártam, mert Haymitch mindig is az egyik legizgalmasabb karakter volt az Éhezők viadala világában. A mogorva, cinikus, alkoholba temetkező mentor,…
Érdekes vállalkozásra adta a fejét Suzanne Collins: a világ-sikert aratott Az Éhezők Viadala trilógiája után elővett egy karaktert, aki eddig kizárólag rossz színben tűnt fel, és megmutatta, mitől is lett ő azzá, akinek ismerjük. Az Énekesmadarak és kígyók balladája, magyarul…
A Gleam (Csillogás) az Aranyozott fogoly harmadik kötete, és bár terjedelmét tekintve epikusnak tűnik, a történetvezetés korántsem ilyen grandiózus. Őszintén szólva nem volt könnyű dolgom az olvasásával. A sorozat eddigi részeit is inkább érdeklődő távolságtartással olvastam, de ez a harmadik…
Kíváncsian vágtam bele a Glint olvasásába, hiszen kettős érzéssel zártam az első részt, hiszen határozottan érződött rajta, hogy inkább bevezetés, és éreztem a potenciált, de a főszereplőtől a hideg rázott néha. Az aranyozott fogoly második része határozottan jobb volt, jót…
Néha az ember nem sorsszerű megvilágosodásból vesz le egy könyvet a polcról, hanem mert piros címke virít rajta: akciós. A Gild részemről pontosan ezért került megvásárlásra. A fülszöveg nem hozott annyira lázba, és meg kell mondjam, az első pár fejezet…
Sokszor úgy érzem, hogy ha egy könyv borítóján szerepel a „TikTok-szenzáció” felirat, akkor jó eséllyel középszerű történetet fogok olvasni, csak szép csomagolásban. A Gothikana pontosan ezt az érzést hozta. Megvolt benne minden, ami elsőre csábító: gótikus kastély egy hegy tetején,…
Bevallom, a Démonkirálynő próbái sorozattal hullámvasúton ültem. Az első rész kellemes meglepetés volt, a másodiknál már kicsit kezdtem elveszíteni a lelkesedésem, a Kígyók udvara pedig végül megérkezett, hogy lezárja ezt a démoni trilógiát, én pedig nem vagyok túlzottan elégedett. Volt,…
Őszintén szólva, nem tudtam, mire számítsak a második kötettől. Az első rész után maradt bennem néhány kérdőjel, meg az a fajta bizonytalanság, amikor tudod, hogy működhetne ez az egész, csak valami még nem állt össze. Bíztam benne, hogy a második…
Bevallom, most valahogy kifejezetten jól esett egy könnyen emészthető, tempós kis fantasy. Az a fajta, ahol nem kell az első 50 oldalon képbe kerülni a világpolitikai viszonyokról, és nem öntenek a nyakamba egy rakás nevet. Szóval amikor szembejött velem C.…
A fülszöveg és a vélemények alapján sokat vártam a Zodiákus Akadémiától. Illetve többen bedobták a klasszikus „ha szeretted a Harry Pottert, ezt is imádni fogod” dolgot, én viszont őszintén nem tudom, ezt hogyan és hol érezték így, mert a baglyok,…
Az Egy sötét ablak nekem igazi élmény volt. Komor, atmoszférikus fantasy, tele feszültséggel és a Lidérc szókimondó szövegeivel. Épp ezért a folytatásnál is valami hasonlóra számítottam: tömény sötétségre, elmélyített világra. Az első rész brutális cliffhangerrel ért véget, én pedig ott…
Van az a pillanat, amikor az ember meglátja egy könyv borítóján a „booktok szenzáció” feliratot, és ösztönösen hátrál egyet, lehetőleg sarokba húzódva, szemkontaktust kerülve. A hype ritkán hálás dolog. Az utóbbi időben annyi túlértékelt, középutas könyv hullott az ölembe ilyen…