Alvás helyett olvasok könyves blog
Alvás helyett olvasok könyves blog
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egész sorozat évekig állt a polcomon anélkül, hogy egyszer is kinyitottam volna. Év elején rászántam magam az Egy sötétebb mágia olvasására, majd 30 oldal után letettem. Rossz időzítés, rossz hangulat, ki tudja. De nem hagyott nyugodni, sokan mondják, hogy V. E. Schwab zseniális, szóval nyáron ismét rá esett a választásom. viszont innentől már nem volt visszaút. A mágia árnyalatai trilógia részeit egymás után …
Fiatal könyvmolyként faltam Cassandra Clare Árnyvadász-könyveit, akkoriban abszolút beszippantott az a világ. Kimondhatjuk, hogy a 20-as éveim elején az olvasmányaim gerincét ez a sorozat adta. Épp ezért tartottam kicsit attól, hogy A kardfogóval teljesen új irányba fordul, és ez már nem fog annyira tetszeni. Ezzel a könyvvel elhagyja az ifjúsági vonalat, az ismerős Árnyvadász-világot, és belevág valamibe, ami jóval sötétebb, felnőttesebb és komolyabb. Sokáig nem vettem meg, de mikor rászántam …
Érdekes vállalkozásra adta a fejét Suzanne Collins: a világ-sikert aratott Az Éhezők Viadala trilógiája után elővett egy karaktert, aki eddig kizárólag rossz színben tűnt fel, és megmutatta, mitől is lett ő azzá, akinek ismerjük. Az Énekesmadarak és kígyók balladája, magyarul 2020-ban jelent meg az Agave Könyvek gondozásában, én már akkoriban el is olvastam, de úgy éreztem, hogy azért egy bejegyzést mindnképp érdemel most, ha már van rá felületem. Szeretem ezt …
Az Egy sötét ablak nekem igazi élmény volt. Komor, atmoszférikus fantasy, tele feszültséggel és a Lidérc szókimondó szövegeivel. Épp ezért a folytatásnál is valami hasonlóra számítottam: tömény sötétségre, elmélyített világra. Az első rész brutális cliffhangerrel ért véget, én pedig ott ültem tátott szájjal, várva, hogy jöjjön a következő rész. Aztán megérkezett a Két ferde korona, én pedig már nem voltam olyan szinten elégedett, mint az első rész során: olykor elmaradt …
Fogtatok már egy olyan könyvet a kezetekbe, ami egyszerre volt izgalmas és bosszantó? Na, nekem ez volt Holly Jackson ifjúsági krimije, a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz. Tudom, sokan nagyon szeretik. Én is úgy gondolom, hogy a történet alapötlete kifejezetten jó: egy tinilány próbál a végére járni egy régi, megoldatlan gyilkosságnak a kisvárosában, ahol él. Tele van fordulatokkal, és hagyja, hogy együtt gondolkodjunk a főszereplővel. Számomra valamiért mégsem volt maradandó élmény. …
A Gonosz asszisztense volt számomra az előző év egyik legkellemesebb meglepetése. Ez a könyv friss, szellemes és bájosan morbid volt. Igazi komfortolvasmány. Így amikor megjelent a folytatás, A Gonosz tanítványa, azonnal lecsaptam rá. És tudjuk jól, mi szokott lenni a második részekkel: elfáradnak, ellaposodnak, mint egy péntek délutáni Teams meeting (csak hogy maradjunk az irodai hasonlatoknál). De itt szerencsére nem ez történt. Ez a könyv pontosan azt nyújtja, amit az …
Néha csak azért van kedvem fantasy-t olvasni, mert szeretnék kiszakadni a valóságból. Ehhez pedig nem feltétlenül van szükség epikus hőseposzra. Mondjuk az is tény, hogy a könnyed történetek között nehezen találok olyat, ami igazán tetszik. Néha viszont sikerül igazi gyöngyszemekre bukkanni. Egy olyan történetre, ami nemcsak elvonja a figyelmem a valóság nyűgjeiről, de közben még szórakoztat is. Hannah Nicole Maehrer regénye, A Gonosz Asszisztense pedig pont ilyen. Őszintén? Az elején …