Szivárványpitypang

Ritkán olvasok novellákat, a regények alapvetően közelebb állnak a szívemhez. Az a típus vagyok, aki szeret hosszan elidőzni egy világban. Ettől függetlenül ez a novelláskötet felkeltette az érdeklődésemet, amikor két történetét is meghallgattam hangoskönyvként (illetve erre az egyes novellákhoz készült rövid kedvcsinálók is rásegítettek). A kötet végül nálam összességében jól működött, többnyire két regény között vettem elő, illetve ő volt a hátizsákom lakója is, amikor olyan helyre mentem, ahol tudtam, …

Sárkányok nyelvén könyvborító

Sárkányok nyelvén

A Sárkányok nyelvén a gyönyörű megjelenése mellett a fülszöveggel keltette fel az érdeklődésemet. Sárkányok az 1920-as évek Londonjában, háború és különféle sárkánynyelvek. Emlékszem, hogy ott álltam a Könyvhéten, kezemben a könyvvel, és másodpercek alatt megszületett a gondolat, hogy „rendben, ezt kérem”. Mielőtt belevágunk, kiemelném, hogy érdemes a történetet a helyén kezelni, ugyanis a könyv young adult fantasy. Ritka, hogy ez a kategória mélyen elmerül a társadalmi, politikai és nyelvészeti elemek …

A lovag és az éjjeli lepke Könyvborító

A lovag és az éjjeli lepke

A pásztor király duológia után kíváncsi voltam, Rachel Gillig milyen világba visz legközelebb. Nem volt kérdés, hogy A lovag és az éjjeli lepke felkerül-e a polcomra. Az írónőnek van egy nagyon sajátos, borongós, kicsit baljós, mégis mesei hangja, amitől az ember úgy érzi, mintha egy régi legendába lépne. Ráadásul a Könyvsárkány kiadás bámulatos lett, szerintem a lakodalmas kiadások között igazán kiemelkedő. Szóval a könyvvel kapcsolatban voltak már bizonyos szintű elvárásaim, …

Alchemised könyvborító

Alchemised

Azt már többször írtam, hogy már reflexből gyanúsnak ítélem meg, ha egy könyv körül túl nagy a felhajtás. Annyit csalódtam, hogy egyszerűen az internet kollektív extázisa ritkán tud bennem automatikus bizalmat ébreszteni. Szóval igen, az Alchemised is innen indult nálam. Hónapok óta mindenhol ott volt, mindenki mesterműnek nevezte, minden második ember azt írta, hogy érzelmileg megsemmisítette. Az ugye nem titok, hogy a történet eredetileg fanfictionként kezdte az életét, Manacled címen. …

a del-karolinai olvaaokor utmutatoja vampirok ellen Könyvborító

A ​dél-karolinai olvasókör útmutatója vámpírok ellen

Őszintén szólva ahogy megláttam a könyv címét, elsőre nem tudtam, hogy mire számítsak. Valljuk be, nem túl szokványos, de figyelemfelkeltő. Aztán elolvastam Grady Hendrix regényének a fülszövegét is. Vámpírok? Olvasókör? Déli háziasszonyok? Ez így együtt vagy zseniális vagy egy nagyon furcsa ötlet, ami nem működik. Aztán arra jutottam, hogy Agave könyvben még nem csalódtam, szóval miért is ne vehetném meg. És mi lett az eredmény? Szerintem határozottan jól működik ez …

A csonthárfa dala borító

A csonthárfa dala

Van valami különösen nyugtalanító abban, amikor egy történet azzal indul, hogy egy család valamikor régen alkut kötött a tengerrel. Mert az ilyen alkuk általában nem arról szólnak, hogy mindenki boldogan él tovább. Inkább arról, hogy generációkon át fizetik az árát.  A csonthárfa dala pedig pontosan erről szól. Egy sötét, baljós hangulatú gótikus fantasy, amelyben sellők, boszorkányság, családi legendák és nagyon régi bűnök keverednek össze egy olyan történetben, ami egyszerre tündérmese …

Testvérgyilkos könyvborító

Testvérgyilkos (A Lótusz háborúja 2.)

A Lótusz háborúja első részét, a Vihartáncost nagyon szerettem. Egy olyan világot tárt elém, amit nem sok fantasy tett még meg. A japán kultúra és a steampunk elemek kifejezetten izgalmas elegyet alkottak együtt, de ezt már az első részről szóló bejegyzésben is leírtam. Szóval nem volt kérdés, hogy a trilógia polcomról hiányzó két kötetét is meg fogom szerezni. Így került nem olyan rég hozzám a Testvérgyilkos és a Végső dalnok. …

A boszorkányszedő Könyvborító

A boszorkányszedő (A boszorkányjáró 1.)

Őszintén? Sokkal rosszabbra számítottam. Ennek két oka van. Egyrészt már rettegek a szép borítós könyvek tartalmi minőségétől. Másrészt már futószalagon érkeznek a gyakorlatilag egyforma romantikus fantasy kötetek, én pedig egyre kevesebb lelkesedéssel fogadom ezeket. A boszorkányszedő kapcsán kifejezetten drukkoltam olvasás közben, hogy ez most jó legyen. A borító gyönyörű, a fülszöveg tele van ígérettel, a világ pedig papíron mindent tud, amitől egy fantasy-olvasó szeme felcsillanhat: ősi istenek, boszorkányok, legendák, mágia, …

Pillangók kertje (A gyűjtő 1.)

Mielőtt elkezdtem olvasni a Pillangók kertjét, már néztem, hogy elég jó értékeléseket kapott mindenhol. Emiatt kicsit magas elvárásokat is támasztottam felé, és a végeredményben nem is csalódtam. Ez egy olyan történetet, ami egyszerre gyomorszorítóan beteg és kifejezetten olvasható. Inkább a túlélésre, a bajtársiasságra és a traumafeldolgozásra koncentrál, mint a véres sokkolásra. Nem állítom, hogy napokig nem tudtam megszólalni tőle, de azt igen, hogy kellemetlenül sokáig járt a fejemben. Lássuk mitől …

Gyülekező árnyak könyvborító

Gyülekező árnyak (A mágia árnyalatai 2.)

Izgatottan vártam, hogyan folytatódik Kell és Lina története. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy a második kötetnek az lesz a legnagyobb erőssége (és egyben a legnagyobb korlátja is), hogy a hangulat és a karakterek fejlődése dominál, miközben a cselekmény jó részét az Essen Tasch, a nagy mágusviadal tölti ki. A történetszál pedig minimálisat mozdul csak előre. Az Egy sötétebb mágia feszes, sötét és veszélyes világából egyszer csak egy valamivel könnyedebb, …

Rapture A víz alatti város Könyvborító

Rapture – A víz alatti város

Egy vallomással kezdem: az első találkozásom a BioShock és egyben Rapture világával pc játék formájában történt. Viszont akármennyire is ciki, én annyira rettegtem közben, hogy a kalandjaimnak nagyon gyorsan véget vetettem. Viszont a víz alatti város ötlete és az egész világ hangulata annyira beszippantott, hogy nem akartam elengedni. Így jutottam el John Shirley regényéhez, a BioShock: Rapture – A víz alatti város-hoz, ami azt ígéri, hogy megmutatja, milyen volt ez …

A bosszú otthona könyvborító

A bosszú otthona (Millie Calloway 2.)

Freida McFadden sorozatának első részét, A téboly otthonát gyakorlatilag egy ültő helyemben olvastam ki. Az a fajta pszichothriller volt, ahol minden oldallal egyre lejjebb csúszol a kanapén, és esküdözöl, hogy a következő fejezet végén abbahagyod, és mész aludni. Ez után nem nagyon volt kérdés, hogy A bosszú otthona is a beszerzendő könyvek közé kerüljön, tudni akartam, mihez kezd Millie a Winchester-cirkusz után. És bár ez a rész is abszolút olvasmányos, …