Iron Flame – Vasláng - Tales & Trinkets

Az első rész után azt hittem, hogy már mindent láttam Basgiathból, de Rebecca Yarros úgy döntött, ideje kinyitni a világot. És milyen jól tette! A történet végre kiszabadul az iskola szorításából, új helyszínekre kalauzol minket: elhagyatott paloták, határ menti települések, és egy királyság Navarre határain túl. Ebben a részben volt utazás, kaland, harcok, és annyi dráma, mint egy főműsoridős realityben.

A Vasláng, ott folytatja, ahol a Negyedik szárny abbahagyta: Violet Sorrengail túlélte az első évet a Basgiath Akadémián, de a neheze még csak most jön. A történet azonnal visszaránt a sárkányokkal teli világba, ahol a háború árnyéka egyre sűrűbben vetül a szereplőkre. Violet most már nemcsak a túlélésért küzd, hanem egy egész birodalom titkait próbálja megfejteni, miközben keményen az olvasó idegein táncol. Emellett új helyszínekre jutunk el, mint például Aretia, ahol a fényűzés és a politikai intrikák kéz a kézben járnak. A sárkányok mellett itt már megjelennek a griffek és röptetőik, ami szerintem nagyon jó extra töltetet ad a történetnek, illetve újabb dinamikát kap ezáltal. A világépítés továbbra is lenyűgöző, de néha annyi új információ zúdul ránk, hogy jegyzetfüzet nélkül nehéz követni.

Nem a következő, hanem az utolsó lovasomnak választottalak, és ha elbuksz, én is követlek.

„Kicsit” olyan lett, mint egy szappanopera

Violet Sorrengail továbbra is a történet középpontjában áll, és bár fizikai ereje nőtt, érzelmi stabilitása hagy némi kívánnivalót maga után. Ez gyakran ellentmond az első részben megismert okos és talpraesett karakternek. Az első részben még valamennyire kedveltem Violetet, de ebben a részben számomra kifejezetten ellenszenvessé vált. Xaden továbbra is a morcos-dögös típus, akinek múltja ugyan ad némi magyarázatot a személyisége mellé, illetbe sokkal mélyebben megismerhetjük, de én továbbra sem tudok igazán kötődni hozzá. A Violet és Xaden közötti kapcsolat még mindig központi szerepet játszik, de a folyamatos bizalmi válság és titkolózás miatt a romantikus szál inkább frusztráló, mint izgalmas. A „nem vagy őszinte velem” és „nekem is vannak titkaim” típusú viták ismétlődése miatt a kapcsolatuk inkább emlékeztet egy brazil szappanoperára, mint egy epikus szerelmi történetre. Ez a dinamika egy idő után fárasztóvá válik, és az olvasóban felmerül a kérdés: miért nem beszélnek meg egyszerűen mindent? Én akkor szenvedtem utoljára ennyit kapcsolati drámán, amikor a Twilight-ot olvastam…

A mellékszereplők egyre nagyobb szerephez jutnak

A Sorrengail család dinamikája tovább bonyolódik, hiszen az elő rokonok száma hirtelen egy fővel bővült az első részhez képest. Brennan, akiről azt hittük, hogy halott, valójában a lázadás vezetője, és titkai újabb kérdéseket vetnek fel. Számomra kifejezetteb szimpatikus volt a karaktere, de a Liam-el történtek után nem merek már igazán megkedvelni senkit. Mira szintén fontos szereplővé vált, aki próbálja megvédeni húgát, miközben saját harcait vívja. Lilith Sorrengail, továbbra is rejtélyes figura, akinek motivációi és döntései gyakran ellentmondásosak. Szigorú szülő, akinek látszólag a kötelességei a legfontosabbak.

A mellékszereplők, mint Imogen, Ridoc és Garrick, üde színfoltok a történetben. Különösen Ridoc és Sawyer humoros megjegyzései hoznak némi könnyedséget a sötét és komor hangulatba. A sok romantikus civakodás között az ő jeleneteiket kifejezetten jóleső volt olvasni. Az első részhez képest pedig én úgy érzékeltem, hogy jóval többet szerepeltek.

A történetek könnyedén megváltozhatnak, attól függően, hogy éppen ki beszéli el őket.

Politikai intrikák, hatalmi visszaélések, titkolózások

A Vaslángban a politikai játszmák nem teljesen kívülről érkeznek, hanem inkább belülről bomlasztanak. A katonai vezetők gyakran élnek vissza azzal a tudással és autoritással, amit pozíciójuk biztosít. Varrish például nemcsak, hogy kihasználja a rendszer kiskapuit, de fizikailag is megfélemlítést alkalmaz: allgatásra, vallatásra és retorziókra kényszerít akár diákokat is, ha az érdekei úgy kívánják. De nemcsak a nyílt erőszak jellemzi a rendszert: a vezetők titkokkal operálnak. Elhallgatnak információkat, akár saját diákjaik elől is. Violet kénytelen rejtőzködni, nem tárhat fel minden részletet a barátainak sem, mert megszólalásai könnyen visszaüthetnek.

Az iskolarendszer maga is a hatalom kiterjesztése: a diákok versenyeztetése, feladatok kiélezése, fizikai kihívások, sőt vallatásos módszerek mind arra szolgálnak, hogy meggyengítsék az egyén autonómiáját, ezzel erősítve, hogy csak az engedelmesség az életképes stratégia a lovasok számára.

Igen, sokszor szenvedtem, de ezzel együtt élveztem is

A Vasláng kétségtelenül egy masszív, világépítős, érzelemmel túlfűtött folytatás lett, ami megosztja az olvasókat. Egyszerre ad többet (karakterből, konfliktusból, háborúból, titkokból) és vesz el abból a lendületből, amit a Negyedik szárny annyira jól hozott. A világ bővül, a tét nő, és igen, a sárkányok még mindig zseniálisak. Emellett felvet azért fontos kérdéseket is bizalomról, lojalitásról és az emberi természetről.

Viszont a drámaszakkörnek lassan külön kvadránst lehetne létrehozni, mert ~~néha~~ sokszor úgy éreztem, Violet és Xaden kapcsolata nem tesz jót az egyébként izgalmas, háborús történetnek. A sztorit ettől függetlenül élveztem, az oldalak pörögnek, és a cliffhanger most is odacsap, bár szerintem nem akkorát, mint az első rész végén.

Egy biztos: a Vasláng bőven lehetett volna rövidebb, mert ebből azért a több, mint 1000 oldal már sok volt. Sajnálom, hogy nem sikerült olyan jól, mint a sorozat első része.

Fülszöveg

Mindenki arra számított, hogy Violet Sorrengail a Basgiath Katonai Főiskolán már az első tanévben meghal. Violet is ezt hitte. De a Csépelés még csak az első lehetetlen próbatétel volt, amelynek során a gyenge akaratúak, az érdemtelenek és a nem szerencsések kihullanak.

Most tehát megkezdődik az igazi kiképzés, és Violet máris azon tépelődik, hogy fogja ezt átvészelni. Nemcsak arról van szó, hogy a kiképzés iszonyatosan nehéz és szándékosan brutális, vagy hogy megpróbálják a lovasok fájdalomtűrését az elviselhetetlenségig és azon túl is fokozni. De ott az új parancsnok-helyettes, aki személyes küldetésének tekinti, hogy megértesse Violettel, mennyire tehetetlen – hacsak el nem árulja azt a férfit, akit szeret.

Bár Violet teste talán gyöngébb és törékenyebb, mint másoké, de az esze a helyén van, és vasakarata is van. És a vezetés elfeledkezik a legfontosabb tanulságról, amire a Basgiath Violetet megtanította: a sárkánylovasok maguk hozzák a saját szabályaikat.

De ebben az évben nem elég, hogy mindenáron életben akar maradni.

Mert Violet ismeri a Basgiath Katonai Főiskola évszázadokon át őrzött igazi titkát, és semmi, még a sárkánytűz sem elég, hogy a végén megmentse őket.