Számomra a Fekete bárány pont az a fajta „cozy horror” volt, amit egy fáradt hétköznap este szívesen veszek a kezembe: sötét, fura, néha gusztustalan, de közben meglepően érzelmes, és tele van azzal a maró cinizmussal, amit nagyon tudok értékelni. Nem ez lesz életem legijesztőbb könyve, viszont végig olvasmányos maradt. Ráadásul sokkal többről szólt, mint egy random szektáról, és a hangulata simán elvitte a hátán az egészet. Egyébként amellett, hogy egy …











