Alvás helyett olvasok könyves blog
Alvás helyett olvasok könyves blog
Az már a Kísérteni Adeline-t bejegyzésemben valószínűleg egyértelmű volt mindenkinek, hogy nem szerettem azt a könyvet. Nagyrészt untam, az írás stílusa se ragadott magával, és a szereplők is idegesítettek. Végig az volt az érzésem, hogy a második részének a közelébe sem fogok menni. Viszont az emberkereskedelmes szál érdekelt, és olyan lezárást kapott az első rész, hogy úgy döntöttem, adok egy esélyt a második résznek is. Ugyan nem rögtön, mert ennyire …
A Gleam (Csillogás) az Aranyozott fogoly harmadik kötete, és bár terjedelmét tekintve epikusnak tűnik, a történetvezetés korántsem ilyen grandiózus. Őszintén szólva nem volt könnyű dolgom az olvasásával. A sorozat eddigi részeit is inkább érdeklődő távolságtartással olvastam, de ez a harmadik kötet valahogy még ennek a lélektani ingerküszöbnek is aláment. És nem a témaválasztással van baj. A toxikus kapcsolatból való kilépés, az önazonosság keresése, a trauma feldolgozása erős irodalmi alapok. Viszont …
Kíváncsian vágtam bele a Glint olvasásába, hiszen kettős érzéssel zártam az első részt, hiszen határozottan érződött rajta, hogy inkább bevezetés, és éreztem a potenciált, de a főszereplőtől a hideg rázott néha. Az aranyozott fogoly második része határozottan jobb volt, jót tett neki, hogy elhagytuk a palotát, mert több lett az emberi dinamika. A cselekmény ugyan továbbra sem száguld, de ezúttal már nem egyhelyben ácsorgunk benne, hanem tényleg elindulunk valahova. Na …
Néha az ember nem sorsszerű megvilágosodásból vesz le egy könyvet a polcról, hanem mert piros címke virít rajta: akciós. A Gild részemről pontosan ezért került megvásárlásra. A fülszöveg nem hozott annyira lázba, és meg kell mondjam, az első pár fejezet sem győzött meg arról, hogy ez lesz az év olvasmánya. Mégis, valami ott motoszkált bennem, ami miatt nem tudtam letenni. Az aranyozott fogoly első része vegyes érzéseket keltett bennem. Nem …
Rebecca Yarros a sorozat harmadik kötetében, ismételten bebizonyítja, hogy a romantasy műfajban nemcsak a szenvedély, hanem a politikai intrikák és a karakterfejlődés is kulcsszerepet játszhat. A Negyedik szárny és a Vasláng után az Ónixvihar világépítése lenyűgöző módon bővül, új kultúrákat is megismerhetünk. Továbbra is a kedvenceim közé tartozik ez a sorozat, annak ellenére, hogy a főhősök érzelmi dinamikája vetekszik egy közepesen sikeres szappanoperával. Violet Sorrengail története folytatódik, és ha azt …
Az első rész után azt hittem, hogy már mindent láttam Basgiathból, de Rebecca Yarros úgy döntött, ideje kinyitni a világot. És milyen jól tette! A történet végre kiszabadul az iskola szorításából, új helyszínekre kalauzol minket: elhagyatott paloták, határ menti települések, és egy királyság Navarre határain túl. Ebben a részben volt utazás, kaland, harcok, és annyi dráma, mint egy főműsoridős realityben. A Vasláng, ott folytatja, ahol a Negyedik szárny abbahagyta: Violet …
Amikor beszereztem Rebecca Yarros Negyedik szárny című könyvét, a net már rég tele volt vele. Konkrétan a csapból is ez folyt. Bevallom, kicsit szkeptikus voltam, hiszen sokszor égettem már meg magam a túlzott elvárásokkal, amit az internetes hype okozott. Aztán elkezdtem olvasni, és az lett a vége, hogy nem tudtam letenni. A történet teljesen beszippantott. A karakterek ugyan a megszokott sablonok voltak, de a világépítés lenyűgözött. Messze nem hibátlan, sőt. …
Spicy könyvet nem először olvasok, néha a kezembe kerül egy-egy, de a dark romance műfajába a Haunting Adeline társaságában léptem be. Tudtam, hogy elég megosztó a könyv (mondjuk a műfaj is), és hogy a Kísérteni Adeline-t vagy imádja az ember, vagy a falhoz dobja, mert annyira kiveri a biztosítékot. Esetleg unja. Igen, untam. De ne szaladjunk ennyire előre. Én a közönségsiker iránti kíváncsiságtól vezérelve vettem kézbe, és mire a végére …